Magyarnak lenni büszke gyönyörűség

Ferenczi Gábor: "Magyarnak lenni büszke gyönyörűség" XIII. - A Turul madár

Tisztelt képviselőtársaim!  

   A Turul madár ősi eleme mondáinknak, népünk legszentebb állata. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelemig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. Mint írja: „Etele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak”.

"Magyarnak lenni büszke gyönyörűség" XII. - Nemzeti jelképeink: A Szent Korona története

  A Magyar Szent Korona története a mai napig vita tárgyát képezi történetkutatásunkban. Egyes kutatók két különböző részből - a felső, ún. latin és az alsó, ún. görög koronából - összeállított ékszernek tekintik. Az elgondolás bizonyításához szükséges információk, mint például a keletkezés és összeszerelés ideje azonban a mai napig homályba vesznek. Más tudósok egységes, Szent István kori tárgynak tekintik koronázási ékszerünket. Megint mások messze, az elveszett történelmi időkben keresik a keletkezés idejét, melyhez a kutatóknak erőt adnak az előkerült szkíta, hun koronák, melyek sok esetben hasonlóak a magyar koronához. Ilyenek például a dunhuangi 325-ös barlangban talált, két vezető hun fején lévő korona, valamint az ordoszi sírleletek között is a Szent Koronánkhoz hasonló kör- és keresztpántos fejdíszt találtak meg a régészek.
   A korona történetének ma ismert legendája - mely szerint II. Szilveszter pápa, adományozta azt Szent István királyunknak - a Szent István legenda, Hartvik püspök által Kálmán idejében megírt változatában terjedt el. Ugyanakkor  Thietmar von Merseburg jelentésében megemlékezik ugyan arról, hogy III. Ottó hozzájárult István magyar fejedelem királlyá koronázásához, a pápa áldását is küldte, de semmiféle koronáról nem ejt szót.

„Magyarnak lenni büszke gyönyörűség” XI. - Árpád-sávok

 

  Az Árpád-sáv nemzetünk legmeghatározóbb szimbóluma.  Egyes kutatók szerint a zászló az Álmos nagyfejedelem által megszervezett törzsszövetség zászlaja volt, a piros és fehér sávok a szövetséget kötött törzseket képviselték. A koraújkori magyar felfogást is ismerjük, hiszen Werbőczy Hármaskönyvében leírja, hogy a sávok a „négy ezüstös folyót”, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezik. A zászló kialakulására vonatkozóan még számos elmélet született, láthatjuk tehát, hogy rendkívül nehéz meghatározni a lobogó távoli múltba burkolózó eredetét. Pontosan ismerjük viszont első ábrázolásait.

  Szent István pénzein feltűnik a sávozott zászlóval ellátott „királyi lándzsa”, mely a korábban koronázásokon használt lándzsa volt. Az Árpád-ház tehát már egészen biztosan használta. Ezt bizonyítja az is, hogy az uralkodóház első biztos címerábrázolása I. Imre királyunk címere, az Árpád-pajzs, melyet a tisztelt képviselőtársak az elnök úr háta mögött is megfigyelhetnek. A Képes Krónika számos iniciáléjában nemcsak zászlóként, de több esetben az uralkodó ruhájaként is ábrázolják.

"Magyarnak Lenni büszke gyönyörűség" VII. - A pozsonyi csata

  A vesztett csatákat vastagon szedve hozzák a történelemtankönyveink, míg a pozsonyi csatát mélyen elhallgatják, hangsúlyozva a magyar gyermekeknek, hogy örök vesztesnek születtek. Ezen hozzáállásnak köszönhetően a legtöbb embernek a pozsonyi csata semmit sem jelent, értetlenül néznek, nem tudják mire vélni, nem tudják mikor volt, és ami a legszörnyűbb nem is érdekli őket.  Így fontosnak érzem, hogy erről az eseményről is - mely hivatalos tananyag az Egyesült Államok összhaderőnemi katonai akadémiáján, ismertebb nevén a West Point –on - megemlékezzek itt, a Tisztelt Házban.

Magyarnak lenni büszke gyönyörűség IV-V. (2011. május 2-3.) Az elhibázott finnugor származáselmélet (videók)

2011. május 2.  Az elhibázott finnugor származáselmélet I. - „Nyelvében él a nemzet”


Tisztelt Honfitársaim!

  Felszólalássorozatommal nem titkolt szándékom felkelteni az Önök érdeklődését gazdag történelmi, hagyomány- és kultúrkincsünkre, melynek ékköve az egyedülálló, nemzeti identitásunkat meghatározó, minden más nyelvtől markánsan elkülönülő magyar nyelv, melyre méltán lehetünk büszkék.
  Nagyon igaz gróf Széchenyi István állítása, miszerint „nyelvében él a nemzet”, éppen ezért páratlan gazdagságú és logikájú nyelvünk és népünk eredetét szándékosan hamisították és hamisítják meg azok, akik a magyar nemzettest szétverésében voltak érdekeltek és újjákovácsolásának megakadályozása a céljuk ma is.
   A finnugor származáselmélet valótlanságát, aljas ránk erőltetését akkor értjük meg, ha először az annak kialakulásához vezető történelmi körülményeket vesszük szemügyre.

Magyarnak lenni büszke gyönyörűség III. A szkíta, hun, avar, magyar azonosság

 

  A Magyar Tudományos Akadémia tanítása szerint a Kárpát-medence egy jóformán üres, lakatlan terület volt, amikor a Római Birodalom bekebelezte Pannóniát. Edward Gibbons azonban egyik könyvében azt írja, hogy Rómának a terület gabonája és bora kellett. Ez önmagában is letelepedett, mezőgazdasági életformát jelent. Az itt élő lakosság erejét pedig mi sem mutatja jobban, hogy Pannónia meghódítása Kr. e. 35-től Kr.u. 9-ig tartott. Az itt élő nép tehát több évtizedig volt képes ellenállni az akkori világ legerősebb hadigépezetének. De lássuk, kik is éltek már ekkor is a Kárpát-medencében.