Ferenczi Gábor önéletrajza

1977. május 28-án születtem Ajkán, ahol jelenleg is élek. Szüleimtől tisztes neveltetést, szép gyermekkort kaptam. Édesapám szerszámkészítő, művezetőként dolgozik egy magyar kisvállalatnál. Édesanyám sajnos rokkantnyugdíjas, éveken át óvodai dajkaként dolgozott. Egy öcsém van, a vendéglátásban dolgozik szakácsként. Anyai ágon német származású vagyok, de akárcsak édesanyám, én is teljesen magyar neveltetésben részesültem, azonban a német kultúrához is erősen vonzódom. Büszkeséggel tölt el, hogy apai ágon ősi magyar nemesi család sarja vagyok. Dédnagyapám testvérét, Ferenczi Lajost a vörösök végezték ki Devecserben 1919-ben. Némi elégtételt jelentett számomra, amikor 2009. május 16-án a Jobbik és a Magyar Gárda megemlékezést tartott a városban. Gondolkodásomat nagyban meghatározta a szüleimtől kapott értékrend. Édesanyám romantikus, szenvedélyes alkata, ugyanakkor precizitása, céltudatossága, maximalizmusa, édesapám széleskörű, gyakorlatias, józan látásmódja, valamint szüleim családszeretete mind a mai napig példaértékű számomra.
   Az általános iskolát Ajkán végeztem, az egykori Veres Pálné Általános Iskolában, amelyre fájó szívvel kell visszaemlékeznem, mert ma már egy bevásárlóközpont áll a helyén. Az ajkai Bródy Imre Gimnázium német nyelvi tagozatán érettségiztem, majd 1995-től a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kara magyar-német szakos nappali tagozatos hallgatója lettem, és 1999-ben szereztem tanári diplomát. Élénken érdekel a kultúra minden területe, szeretném értékeinket minél több embernek átadni, ezért harmadévesként elkezdtem párhuzamosan a főiskola művelődésszervező szakát szintén nappali tagozaton, az utolsó két tanévet pedig egy év alatt levelező tagozaton teljesítettem. 2000-ben szereztem meg így második diplomámat. 2000-től három félévet elvégeztem a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara nemzetközi marketing és minőségirányítás szakán, levelező tagozaton. Ezt a képzést anyagi és időbeni okok miatt nem fejeztem be, a tanult ismereteket azonban jól tudom kamatoztatni.
  Ifjúkorom óta nemzeti-radikális gondolkodású vagyok. Szüleim ellenszenve az állampárttal, illetve családi hátterem, származásom alapvető értékrendet teremtett a számomra. Úgy éreztem, és érzem ma is, hogy tennem kell hazám kiárusítása, nyomorba taszítása, nemzeti értékeink sárba tiprása ellen.
   A rendszerváltás kudarca mélyen hatott rám. Az 1998-as választásokon én is segítettem szavazatommal a nemzeti radikalizmus parlamentbe kerülését, majd csalódottan kellett végignéznem kiszorulását. A rendszerváltást, amiben szüleim nem tudtak és nem mertek részt venni, egyszerű, családféltő emberekként, hiszem, hogy az egyre nagyobb és erősebb erőt képviselő JOBBIK valóra válthatja. Hiszem, hogy hazánk istenadta természeti és szellemi értékeivel élve, nemzeti múltjából táplálkozva ismét felvirágozhat.
   Az aktív politizálás felé az őszödi beszéd, majd a 2006. október 23-ai események mozdítottak el. Azt gondolom, minden hazáját és gyermekét féltő magyar embernek kötelessége lenne ma a cselekvés.
  2007 nyarán az egyre súlyosabb belpolitikai helyzet közepette örömmel olvastam a Magyar Gárda megalakításáról szóló közleményt. Jelentkeztem soraiba, és 2008. március 29-én avatott gárdista lettem. Tagságomat jelenleg pártolóként folytatom.
   A Jobbik Magyarországért Mozgalom működését a kezdetek óta lelkes figyelemmel kísérem. 2008. áprilisában kezdtem el néhány társammal megszervezni, és 2008. május 17-én megalakítottuk a JOBBIK Ajkai Helyi szervezetét , amelynek elnökévé választottak.
   A 2008. december 06-án, Ajkán megalakult megyei választmány a Jobbik Veszprém megyei elnökévé választott. A 2009. szeptember 26-án megalakult Országos Választmány küldöttei megtisztelő bizalmából immáron már az Országos Választmány egyik alelnökeként is tevékenykedhetem.
    A 2010-es országgyűlési választásokon az Ajkai Választókerületben indultam egyéni jelöltként. A Jobbik Veszprém megyei listájáról szereztem képviselői mandátumot. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság tagjaként elsősorban a hazai szakképzés és a közoktatás jobbá tétele érdekében emeltem szót, de rendszerint bevittem a Tisztelt Házba a helyi közösségek panaszait, számos alkalommal szólaltam fel a közbiztonság témakörében, magyar vállalkozások érdekében, a tapolcai kórház megmentéséért, vagy éppen a cukorbetegekért. Az Országgyűlés és a Jobbik-frakció egyik legaktívabb tagja, a napirend utáni felszólalások csúcstartója voltam.
   A 2014-es országgyűlési választáson a Pápai Választókerületben 20% feletti eredménnyel a 2. helyen végeztem. Devecser városában a 4 szavazókörből az 1-es számúban az első helyen zártam, a településen egyéni eredményemmel összességében megközelítettem a Fidesz jelöltjét.
  A sikeres választási szereplésre, Devecserért végzett parlamenti munkámra, ismertségemre való tekintettel mind a helyi szimpatizánsaink, mind pedig a Jobbik Devecseri Szervezete részéről felkérést kaptam, hogy Devecserben vállaljam a polgármester-jelöltséget a 2014. őszi önkormányzati választáson. A helyi kampányt magam irányítottam, a városban megvalósítandó elképzeléseinket egységes cselekvési tervben foglaltam össze, mely meghallgatásra talált a devecseriek körében: 2014. október 12-én Devecser város polgármesterévé választottak, a testületbe pedig sikerült mind a négy jobbikos jelöltnek bekerülnie. Testületi többséggel kezdhettem neki Devecser vezetésének, reményeim szerint felvirágoztatásának. Nem kevesebbet vállaltunk, mint hogy Devecserből öt év alatt egy élhető, virágzó, gyarapodó várost teremtünk. 2014. októberétől egyúttal a Veszprém Megyei Közgyűlés tagjaként is dolgozom, legfőbb feladatomnak az elmaradott térségek, így a Devecseri Járás felzárkóztatását, fejlesztését tartom.
   
   Kiemelt fontosságúnak tartom az ország belső erőforrásainak nemzeti célú hasznosítását, a vidék felemelését, a hagyományőrzésen, nemzeti öntudaton és értékmentésen alapuló, színvonalas keresztényi oktatás megteremtését, és az igazságos, nemzeti családpolitika bevezetését.
    2006 óta vagyok nős, feleségem, Ferenczi-Dér Andrea az ajkarendeki Német Nemzetiségi Általános Iskola németszakos tanára. Két gyönyőrű gyermek büszke édesapja vagyok, Donát fiunk 2007. június 20-án, kislányunk, Zselyke pedig 2009. március 22-én született.
 
Adjon az Isten szebb jövőt! 
 
Ferenczi Gábor